Kelen Hugó (1888-1956)

Kelen Hugó (1888-1956)
„Kelen Hugó igen tiszteletreméltó helyet foglal el zenei életünkben. A Bartók–Kodály naprendszernek egyik bolygója ő, rendkívül alapos képzettségű, mély zenei lelkületű, erős magyar érzésű zeneköltő” – méltatta a zeneszerőt az Esti Kurir 1926 januárjában, beszámolva szerzői estjéről.
Kelen Hugó 1888. március 7-én született Budapesten. Tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. Zeneszerzőkén 1921-ben tűnt fel a neve a lapokban. 1923-ban zsidó népdalátiratokkal mutatkozott be a Múlt és Jövő estjén. Folyamatosan jelen volt műveivel, szerzői estjeivel a hazai hangversenyéletben. Tagadhatatlanul érezhető volt Kodály hatása ekkori műveiben. Dalait a kor olyan jelentős művészei énekelték, mint Medgyaszay Vilma, Basilides Mária, Sándor Erzsi.
Évtizedekkel később, 1958-ban a Muzsika beszámolt emlékhangversenyéről (két évvel azelőtt, 1956-ban hunyt el). Itt szerepelt ez az értékelés:
„Nála fanatikusabb propagálóját Bartók és Kodály muzsikájának keresve is alig találhattuk akkor, amikor ennek felismeréséért és elismeréséért küzdeni kellett.”
1926-ban Kadosa Pállal, Kósa Györggyel, Szabó Ferenccel és Szelényi Istvánnal megalapította a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületét. Továbbra is a dalok jelentették a repertoárjának nagyrészét. Jóval később, 1966-ban így értékelték ezt a körülményt a Muzsikában:
„Zenére indító élményei hihetetlen közvetlenséggel, szinte ’áttétel nélkül’ találták meg zenei kifejezésüket. Ezért volt a dal (és kisebb mértékben a kórus) központi műfaja, elindító tematikáját pedig Petőfi, Ady, József Attila (sok más kedves költője között) – és a Biblia adta.”
1941 és 1943 között volt résztvevője a Művészakciónak. Zeneszerzője volt az OMIKE színpadán bemutatott Mohácsi Jenő: A gyermek és a Messiás című művének. Zenét szerzett Pap Károly Batséba című drámájához.
1943-tól a Goldmark Zeneiskolában tanított.
A felszabadulás után tevékeny tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.
Gál György Sándor az Új Élet 1971. decemberi számában így emlékezett Kelen Hugó munkásságáról:
„Zongoraverseny. Héber- és Chaszid-népdalok pompás feldolgozásai. Vígoperát írt Verő György szövegére, aztán legtisztább hangját találja meg az oratóriumban: A gyermek és a Messiás (Mohácsi Jenő szövegére), Jób (Gál György Sándor szövegére) Ez alkotások java része elpusztult. Rózsadombi otthonát bombatalálat érte, mely megsemmisítette legértékesebb kéziratait. Egyik fia elpusztult a háborúban. Talpra állt mégis. Dalokat komponált Scsipakov és Balázs Béla verseire. Zongorára és hegedűre írt zenekíséretes Petőfi-ciklussal lépett a közönség elé.”

• Képek
• Cikkek
• Műsorfüzetek
• Hang anyagok