Kezdőlap

 

Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) 1909-ben jött létre. 1944. március 19-én, a németek bevonulásakor feloszlatják. A háborút követően újból működött, forrásaink szerint 1951-ig, amikor is végleg beszüntetik a tevékenységét.

 

Az elmúlt években született ugyan néhány tanulmány, illetve egy forráskiadvány  az OMIKE működéséről, mégis az állami levéltárak és hitközségi irattárak, könyvtárak, múzeumok dokumentumainak feltárása, feldolgozása a mai napig  csak nagyon részlegesen történt meg. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni ezeken a oldalakon. Minden megszerzett információt, megtalált képet, birtokunkba jutott adatot, a megfelelő eljárások után közlünk. Ezért is a oldalak építése folyamatos, vannak jobban és vannak kevésbé jobban feltöltött részek.

 

 

Első alkalommal Löw Lipót vetette föl egy kultúregyesületnek a gondolatát 1865-ben, szinte egy időben (1860) a Párizsban megalakult Alliance Israélite Universelle-el. Többszöri kísérlet után 1909-ben alakult meg az OMIKE, elsősorban közművelődési feladatok ellátására, de e mellett többször arra kényszerült az Egyesület, hogy szociális problémákat is megoldjon.  A numerus clausust  követően az OMIKE az 1920-as években a külföldi egyetemeken, főiskolákon tanuló zsidó fiatalok támogatására szervezett gyűjtéseket. Tevékenységének kiszélesítésére vidéki filiálékat hozott létre, például Békéscsabán, Debrecenben, Salgótarjánban.

 

A MŰVÉSZAKCIÓ

1938-tól kezdve a zsidótörvények hatásainak „enyhítésére”, a zsidók megsegítésére olyan intézmények, programok jöttek létre, mint például az OMZSA (Országos Magyar Zsidósegítő Akció) és a MIPI (Magyar Izraeliták Pártfogó Irodája). Az OMIKE 1939 októberében indította Művészakcióját azzal a céllal, hogy egyrészt a magyar zsidóságot megtartsa azon a kulturális színvonalon ahová addig eljutott, másrészt azokat a zsidó művészeket, írókat, zenészeket kívánta munkához, jövedelemhez és szerepléshez juttatni, akik a zsidótörvények következtében kiszorultak a korábban számukra is nyitott intézményekből. A Művészakció legfőbb irányítója az OMIKE Kultúrtanácsa volt. Első elnöke dr. Ribáry Géza, majd az ő halála után Stern Samu, elnökhelyettes dr. Csergő Hugó volt. A Művészakció 1939 őszén indult és a németek bevonulásának napjáig, 1944. március 19-ig működött, amikor is az Egyesület tevékenységét – más zsidó egyesületekével együtt – betiltották.

 

 
 
 
 

Ezeken kívül, külön könyvtárakban találhatók információk a Művészakció közvetlen előzményét és okát jelentő

Színművészeti- és Filmművészeti Kamaráról,  valamint

az OMIKE irodalmáról,  

a hazai sajtóban a Művészakció szereplőiről megtalált cikkek,

és a majdani események számára kialakított galériát.

 

A Művészakció kevéssé ismert a széles nyilvánosság előtt, de még a hazai zsidó közösség sincs tudatában e kezdeményezés jelentőségének. Bemutatása bizonyítékul szolgál arra, hogy a magyar zsidóságnak volt egyfajta válasza, reakciója 1939-44 között a diszkriminatív rendelkezések bevezetésére.

Az OMIKE teljes tevékenységének, benne kiemelten az 1939-1944 közötti Művészakciónak a felidézésében múlhatatlan érdeme van Horák Magdának, akinek 1998-ban megjelent könyve adta meg azt a kapaszkodót, amely lehetővé tette az OMIKE történetének szisztematikus feltárását.                               

    A kutatás egésze sokak segítségét megszerezve a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület keretei között kezdődött meg. Az ezzel együttjáró feladatokat, ideértve ezen oldalak szerkesztését Harsányi László végzi (korábban Vizi Éva segítségével).   

 

Budapesten, 2012-től folyamatosan.