Bárdos Alice (1896-1944)

1920-ben az akkor 24 éves, szombathelyi Hubay tanítvány hegedűművész Budapesten hangversenyzett. A Világ című lap így közvetítette fellépését: „Bárdos Alice Goldmark pompázó versenyét játszotta virtuóz technikával, behízelgő tónussal, művészien kidolgozott előadással.”
Bárdos Alice jól indult el a szólista pályán itthon, hamarosan feltűnést keltő koncerteket adott külföldön is, Berlinben és Rómában. Ezt a kiváló indulást cserélte el férje, családja kedvéért egy megyeszékhelyi muzsikus helyével. Igaz, házasságkötése után is rendszeresen foglalkoztatta a Magyar Rádió; voltak, de ritkábban zeneakadémiai hangversenyei is, s még néhányszor fellépett külföldön.
Meghatározó szerepet töltött be Szombathely zenei életében. Sikeres volt pedagógusként – 1926-tól a városi zeneiskola tanára volt, valamint hegedűművészként. Vezetőségi tagja és rendszeres szereplője volt a Vasvármegyei Kulturális Egyesület zenei szakosztályának. 1935-ben az Egyletből különböző viták miatt kilépő muzsikusok megalakították a Collegium Musicum kamarazenekart, amelynek ő lett a koncertmestere. Az együttes ismeretterjesztő előadásokkal egybekötött hangversenyeket tartott a városban. Az alakulástól 1938-ig tartott sorozataikkal eljutottak a barokktól a kortárs zenéig. Vidéki pályájának kiemelkedő pillanatai lehettek, amikor 1933-ban közreműködött a szerző jelenlétében Szombathelyen megrendezett Kodály Zoltán-esten, 1934-ben pedig, Bartók Béla vendégszereplésekor az ő partnereként játszhatott Bartók-műveket.
A zsidótörvények következtében 1940. december 31-i hatállyal nyugdíjazták a zeneiskolai állásából. Ez után már csak a hitközség iskolájában foglalkozott tanítással, koncertezési lehetőségei is radikálisan csökkentek.
Az OMIKE Művészakcióban, 1941 januárjában két hegedűest főszereplője volt, majd az év májusában lépett fel a Ribáry Géza emlékére rendezett esten
1944 májusában őt is a gettóba vitték anyósával; a sors úgy hozta, hogy a szombathelyi gettó területét éppen a férj, Szende László volt kénytelen kijelölni és elszeparálását építészetileg megtervezni. Innen vitték júliusban Auschwitzba, anyósával együtt. Egy szemtanú mesélte a következőket:
„1944 júliusában deportáltak bennünket Auschwitzba. Bárdos Alice a 70 éves anyósát vezetgette, ezért őt vele együtt a gázba vihették, mert soha többet nem láttam.”
Gál József több könyvet is szentelt Bárdos Alice élettörténetének.
http://szombathelyizsidohitkozseg.hu/megujul-bardos-alice-sirja/

• Képek
• Cikkek
• Műsorfüzetek
• Hang anyagok